Mikor kell kicserélni a szűrőbetétet a víztisztítóban?

 

---

 

Mivel egy víztisztító tulajdonos azért vásárolt magának víztisztító berendezést, mert BIZTOSABBRA AKAR menni, mint az, aki csak úgy kapásból, a csőrendszerből, vagy a logisztikától nagyban függő palackos ásványvíz minőséget válassza. Ez kőkemény bizalmi dolog, amit nem vehet senki sem félvállról.
Itt nem csak arról van szó (maradva az autós ribilliónál), hogy többet fogyaszt a kocsi, vagy jobban szennyezi, a környeztet, mint amire a vásárló számít. Ez viszont a víztisztító tulajdonostól is minimális áldozatot igényel. Most megmutatjuk, hogy miért nincsen jó válasz erre az egyszerű kérdésre és azt is eláruljuk, hogy mi az a módszer, ami nálunk már közel 10 éve „bevált”.

 

 

A legnagyobb szabály a víztisztításban!

 

Régi tanárom a fontos megállapításoknál felhívta a figyelmet, hogy ezt pirossal véssük bele a füzetünkbe, mert annyira fontos. Ez a piros betűs szabály a víztisztításban, a vízszűrő betétek cseréje kérdésében pedig így hangzik:

 

A VÍZTISZTÍTÁSBAN MINDEN A BEMENETI VÍZ MINŐSÉGÉTŐL ÉS A FELHASZNÁLT VÍZ MENNYISÉGTŐL FÜGG.

 

MINDEN!!!

A felhasznált víz mennyiséget, egyszerűbb víztisztító berendezések esetében könnyedén megállapíthatjuk, de a víz minőségét SOHA NEM TUDJUK PONTOSAN meghatározni, még vezetékes vízhálózaton sem. Ez azért is lehet, mert vízszolgáltatók által szolgáltatott víz minősége is jelentősen eltér az országban, valamint ott van még a nagy MUMUS, ami az a több kilométernyi vízvezeték, ami az otthonunkba vezetik a csapvizet. A vízvezeték esetében is eltérő szennyezettségekkel (lerakódások, egyéb lebegő anyagok) lehet találkozni, ami magában foglalja az ingatlanunk területén lévő vezetékeket is.

Már ennél a két tényezőnél is rengeteg változó van az egyenletben. Mivel ez így van, ezért nagyon merésznek kell lenni annak, aki számon kérhető információval akar szolgálni a víztisztító tulajdonosoknak, hogy mikor kell lecserélni a berendezésében a szűrőbetétet.

 

 

ELMÉLETI KAPACITÁS, ami nem kell, hogy érdekeljen senkit.

 

Azt már tudjuk, hogy az egyszerűbb víztisztító berendezések esetében a felhasznált víz mennyiséget meg tudjuk állapítani, csak a bemeneti víz minőségét nem.
Most jön a csavar! Ozmózis víztisztító berendezések esetében viszont azt sem lehet tudni pontosan, hogy mennyi a felhasznált víz mennyisége. Hogy lehet ez?

Az ozmózis víztisztító berendezések fő szűrőegysége az ozmózis membrán, ami a maga 0,0001 mikronos résméretével a legjobb minőségű vízszűrést képes biztosítani. Ez elég kicsi szűrési résméret, ami VÉDENÜN KELL. Erre szolgálnak az (általában három lépéses) előszűrők. Ezek megvédik az ozmózis membrán a durvább mechanikai szennyeződésektől és a „durvább” vegyi szennyezőktől (pl. KLÓR). A víztisztítás, azaz vízszűrés dandárját az ozmózis membrán látja el, aminek a gyártó által megadott kapacitása 21000 liter, ami jó sok. Az előszűrők elméleti kapacitása 6000 liter, míg az utószűrője (aktívszenes) és az egyéb kiegészítő betéteké (visszasózó, lúgosító, stb.) pedig 3600 liter.

Tehát tudjuk már, hogy ezeknek a vízszűrő egységeknek mennyi a gyár által megadott (mert neki valamit meg kell adnia) ELMÉLETI KAPACITÁSA, ami minket a legkevésbé sem kell, hogy érdekeljen. Ez ugyanis elmélet és csupán EGY TÉNYEZŐCSKE, amikor meg kell válaszolnunk azt, hogy mikor kell vízszűrőbetét cserélni a víztisztítóban.

 

 

VIGYÁZAT! Most megkavarlak egy kicsit. (de remélem nem)

 

Ozmózis víztisztítók estében viszont van öblítő víz is, ami a membránból mossa ki a megszűrt szennyeződéseket. Érthető és rendkívül hasznos (valamint a fordított ozmózis velejárója is), hogy ez van, hiszen nem tartja magában a megszűrt szennyeződéseket, hanem kiüríti azt.
Ennek a SELEJT VÍZNEK A NAGYSÁGA szintén sok mindentől függ. Átfolyós rendszerű ozmózis víztisztítók esetében 2/1, míg víztartályos ozmózis víztisztítók esetében 3-4/1-es a váltószám, ami erősen nyomásfüggő (mármint víztartályos modellek esetében). Ezért is olyan fontos a vásárlás pillanatában meghatározni, hogy elég a normál modell (4BAR fölött), vagy kell a nyomásrásegítős változat (4BAR alatt).

A selejt víz mennyisége függ tehát a víznyomástól, a szűrők szennyezettségétől, valamint a víztartály telítettségétől is. Ha több víz van benne, akkor viszonylag nagyobb munka árán tud csak oda bekerülni tisztított víz, mintha teljesen üres lenne. stb…

Ebbe még azt is bele kell kalkulálni, hogy a selejt víz is szűrt víz, hiszen átmegy az előszűrőkön és a membránon is (azaz ami nem megy át, az is „terheli”). Így belátható, hogy SOHA nem tudjuk megállapítani pontosan, hogy mennyi vizet használtunk fel egy ozmózis víztisztító esetében.

 

 

Bemeneti víz minősége.

 

Sokszor találkozunk olyannal, hogy az ügyfél bevizsgáltatja a vizet. Ez jó dolog, hiszen VISZONYLAG pontos képet kaphatunk a vízszennyezettségről, azaz a vízminőségről.
A nagy probléma ezzel a méréssel csak annyi, hogy ez kizárólag ADOTT PILLANATBAN ÉRVÉNYES. Fúrt kút esetében szinte biztos, de vezetékes csapvíz esetében is jelentősen tud ingadozni a víz minősége.

Én láttam már 2 napig „működő” aktívszenes klórszűrő egységet, amivel kb. 100 liter vezetékes csapvizet szűrtek meg és utána feladta a harcot. Ennek az egységnek a gyártó 6000 literes kapacitást adott meg, akkor hogyan lehet ez?

Kiderült, vízszolgáltató adott időpontban vezeték átmosatást végzett, ami fokozott klór terheléssel járt. Szerencsétlen vízszűrő betétünk pedig azt a mennyiségű szennyezettséget nem tudta lekezelni és gyorsan elért a tűrőképessége végéhez.
Tulajdonképpen (maradva az autós példánál) tövig benyomott gázpedállal ment és nem váltott sebességet.

Ebből a példából szerintem jól látszik, hogy a vízszűrés nagyon sok összetevős még egy olyan egyszerű kérdésnél is, mint a vízszűrő betétek kapacitása.

 

 

Mit mérjünk?

 

Víztisztító berendezések esetében a vásárlók részéről szokott felmerülni az a kérdés, hogy „nincs valamilyen műszer, amivel meg lehetne állapítani, hogy mikor kell cserélni?”.
A válasz egyszerű, NINCS!

Itt merül fel az a kérdés, hogy mit mérjünk egy ilyen helyzetben. Klórt, nitritet, vasat, mechanikus szennyeződéseket, arzént, stb…
Ha nagyon szőrös szívűen akarunk ehhez a kérdéshez hozzáállni, akkor egy komplett vízminőség vizsgálatot kell kérnünk, hogy pontosan megtudhassuk, hogy PONTOSAN mikor kellene cserélni a szűrőbetéteket. Ezt a vizsgálatot pedig nem csak a víztisztítóra, hanem minden vízszűrő egységére el kellene végezni, külön-külön.

Ugyan az ozmózis víztisztítók esetében vannak bizonyos összefüggések az ozmózis membrán esetében, hiszen ott nagyjából tudható, hogy ha a mért TDS érték 80-nál nagyobb, akkor az a membrán már nem sok vizet zavar, tehát megérett a cserére.
Mondjuk az sem mindegy, hogy az a TDS érték milyen szennyeződésekből tevődik össze, de ebbe már ne menjünk bele, mert ez már csak szőrszálhasogatás lenne.

 

 

Mi a gyakorlati megoldás (mi ezt tanácsoljuk)?

 

Érthető, hogy minden meglévő és leendő vásárlónk fel akarja mérni, hogy egy víztisztító berendezés üzemeltetése mekkora költséggel jár, hiszen ez is fontos tényező egy vásárlási helyzetben. Ez is egy fontos adat a döntési folyamatban és meghatározó, hogy melyik víztisztítót válasszuk. Ezért ezt a kérdést is valamilyen mértékben meg kell válaszolnunk. FONTOS azonban szem elött tartani, hogy nem ellenörzött és állandó laboratóriumi körülmények között biztosított vízminőséget kell egy ÁLLANDÓ vízminőségre eljuttatnunk vízszűrő egységek segítségével. Feltétlezhető tehát, hogy bizonyos mértékben ez behatással van a szűrésre használt egységek kapacitásában, hiszen ELTÉRŐ MINŐSÉGGEL, illetve szennyezettséggel kell megbirkózniuk.

Mint már írtam, valamit mondanunk kell a víztisztító tulajdonosoknak és leendő vásárlóinknak is. Nem tátoghatunk némán, amikor megkérdezi, hogy de mégis, mikor kell lecserélni a szűrőbetétet abba a fránya víztisztítóban.
Ha rám hallgatsz, akkor nem mozgod túl ezt a kérdést és ezt használod!

 

Nekünk közel 10 éve ezek váltak be:

 

• Egyszerű víztisztítók esetében 12 havonta az összes szűrőbetét cseréje.
• Egyszerű STO (osztott) betétet tartalmazó csapra szerelhető víztisztító esetében 6 havonta.
• Ozmózis víztisztítók esetében az elő és utószűrőket, valamint a kiegészítő egységeket 12 havonta, az ozmózis membránt 24 havonta.

KELL LECSERÉLNI!

 

Amennyiben nem cseréled a szűrőbetéteket a víztisztítódbe (ez az eggyetlen áldozat, amit MEG KELL hoznod), akkor inkább ne használd a berendezésed, mert komoly problémát jelenthet. Ha kevesebbet használod a szűrőbetétet és csak egyedül vagy a háztartásban, akkor is ajánlatos a fenti csereintervallumok használata, hiszen a vízszűrő egységek jelentős része magában tartja a megszűrt szennyeződéseket, ami egy idő után kioldódhat (hiszen vízben van) belőle. A szűrőbetét cserekor viszont lehetőségünk van megszüntetni a VESZÉLY FORRÁST és "setril" szűrőgységet behelyezni. Nem érdemes számolgatni, használd a fenti iránymutatást!

 

Ez a szűrőbetét csere a legnépszerűbb ozmózis víztisztítónk (PurePro 105 SUPER)  esetében így néz ki.

• 12 havonta: SZETT4, ami összesen 8500.-Ft
  Ez tartalmazza a három darab előszűrőt, valamint az egy darab utószűrőt.
• 24 havonta: SZETT4 + ozmózis membrán, ami összesen 19500.-Ft
  Ez tartalmazza a három darab előszűrőt, valamint az egy darab utószűrőt.
  Valamint egy darab 50 GPD-s ozmózis membránt (amit csak kétévente kell cserélni).

Ennél a típusnál tehát a havi (becsült) szűrőbetétköltség 1170.-Ft, amit úgy kaptunk, hogy a két év alatt felhasznált szűrő betétek és a membrán költségét összeadtuk, majd elosztottuk 24-el.

Így viszonylag jól érezhető, hogy a legjobb minőségű háztartási ivóvízszűrés havi költsége nagyságrenddel alacsonyabb, mint bármelyik egyéb más alternatívájának.