Kiszáradt zsemle természetesen
Természetesen valami kerüljön az asztalra, a házigazdák kiraktak "valami" kiszáradt zsemlét az asztalra, meg egyéb rágcsálni valónak látszó valamit. Ha már a természetességnél vagyunk, akkor csak a bejegyzés végén fogjuk megérteni, hogy miért ilyen ironikus ez a természetesség...
Gyűlik a nép és házigazdánk szeme egyre jobban csillog. "Lesz haszon őszíre!" és gusztálja a gyülekező tömeget. Nemhiába a gazda szeme (esetünkben) kopasztja a jószágot. És lassan indul a menet...
Aki profi, az profi, ennyi jár.
Be kell valljam, láttam már sok értékesítési prezentációt és csináltam is, de ez nagyon jól felépített és profi. Ezt el kell ismerjem! Ezek az értékesítők nagyon jól felkészült "srácok", akik a dinamikus és határozott vonalat képviselik a kommunikációba. Megkezdődnek a termékbemutatók.
Fura, hogy egyszeriben mennyi olyan termékkel szembesülünk, ami nélkülözhetetlenen. Nélkülözhetetlen, legalábbis az értékesítő szerint. Jönnek az álokos és okoskodó termékleírások és nagyon jól kitalált értékesítési hangsúlyozások. Tehát az árról egy ideig nem is lehet semmit tudni. Húzza mint a rétestésztát és még ejt néhány, de igencsak fontoskodó szót a termék további előnyéről. SŐT! Csodálkozik, hogy tudtunk idáig e nélkül a termék nélkül létezni.
Jön az ár, de a csorda is vele együtt.
Amikor már mindenki feszülten ül vigyázzban, csakhogy meghalhassa az árat, akkor leteszi a pontot a nagy mágus és kiböki. Egy olyan fizetendő összeget hallunk, amit jómagam is ritkán hallok, a többiek is suvikszolják a hallójárataikat és egymáshoz fordulnak, hogy megkérdezzék a szomszédot. "Tényleg annyi meg annyi?!" Az komoly, akkor jól hallottuk. Ebben a pillanatban sok szomszédom arcán tisztán kivehető a csalódottság, ami lassú letargiává érlelődik. Lepereg előttük, hogy milyen jó is lett volna ezzel a fantasztikus termékkel, kéz a kézben egy jobb világba átsétálni. Egy olyanba, ahol legalábbis megengedhetné magának az ember az ilyen létfontosságú termékeket.
Nincs itt vége az ár bemutatásának. Fantasztikus híre van az értékesítőnek. A 600.000.-Ft os ár helyett csak ma és csak az elkövetkező 10 percben mindösszesen 150.000.-Ft ot kell csak fizetni ezért a fantasztikus termékért. Hű! Az csak a negyede döbbenek rá az emberek akik egy kicsit is figyeltek matekórán. Az én agyamban egy régi kereskedelmi íratlan kitétel jön elő. Tisztességtelen árengedményt, csak tisztességtelen árból lehet adni. Itt megkaptuk.
Még így sem nagyon akarózik vásárolni a jó népnek, azért mégiscsak szép summa ez is. Most pedig az értékesítő rákapcsol. Hol alázza a tömeget, hogy milyen felelőtlenek, hogy nem akarnak megvenni egy ilyen hasznos terméket, hol pedig barátkozólag simul hozzájuk. Na meg is van az első palimadár. Ebben a pillanatban indul el a csordaösztön. Méregetik egymást az emberek. "Ha Ő, akkor én is megengedhetem magamnak. Hogy hova teszem azt ne kérdezd, de kell!" Jó munkát végzett az értékesítő, az asszisztensek sebesen töltik a hiteles papírokat.
Matrica a szék alatt, avagy a baráti pertu drága
Ez a gyűjtés már ismerőseim beszámolójából van, de mivel több helyről szinte azonos információkat kaptam, ezért nagyon valószínűsíthető, hogy igazságtartalmuk nagy.
Abban az esetben ha nem indulna meg a vásárlás, akkor egy extra fogást alkalmaz az értékesítő. "Most mindenki nézzen a széke alá és aki ilyen, meg ilyen matricát talál az nyer 500.000.-Ft-ot!" Mindenki lázasan keresi a matricát és viszonylag nagy számban van is a székek alatt belőle. Ezek milyen rendes és gazdag emberek, csak így osztogatják azt a sok pénzt. De nem! Az 500.000.-Ft os nyeremény úgy nyeremény, hogy ez az összeg levonásra kerül a 650.000.-Ft ot termék árából. Tehát úgy is meg akarta venni nem?!
A matricás módszernek a legundorítóbb változata a baráti pertu módszer. Ebben az esetben az értékesítő jó kedélyűen kezd barátkozni ismét a közönséggel. Előkerül egy kis alkoholos ital is. Akin látja, hogy fogékony a jópofira azt kihívja és kérdéseket tesz fel neki a családról és egyéb megszokott dologról.
"Akar a barátom lenni?" kérdezi az értékesítő a kissé megszeppent áldozattól, aki természetesen igennel felel. Ekkor meg is isszák a pertut, majd hosszas kézrázásba kezdenek. "Ha már barátok lettünk, akkor van egy baráti ajánlatom (pár ezrest levesz még az árból). Na csapjon a kezembe!" BUMMM! Szegény alany azt sem tudja mi van, csak azt, hogy a legújabb barátja egy nagyon jó ajánlatot tett neki és Ő belecsapott a tenyerébe.
